Program

Hamarosan ....



Plenáris előadók

PD Dr. Valentin Klaus (ETH Zürich)

Using the biodiversity potential of urban grasslands: Options and limitations of nature conservation efforts in cities


While cities expand, native biodiversity in rural areas drastically decreases, highlighting the importance of cities for nature and biodiversity conservation. At the same time, urban greenspace provides a large number of vital social, financial, recreational, and environmental ecosystem services to the urban populations. A very common and widespread type of urban greenspace is urban grassland, and almost all European cities contain both low-intensively managed, near-natural grasslands and frequently maintained lawns. Many of these patches show a widely unexploited potential for biodiversity and related ecosystem services. However, there are also drawbacks of near-natural, biodiverse urban grasslands such as increased pollen loads. In this talk, I will discuss why plant diversity of urban grasslands is often quite low, for example due to missing source populations and dispersal limitation. While widening the scope of ecological restoration to urban ecosystems is of utmost importance to facilitate biodiversity conservation in cities, urban populations might strongly disagree with restoration measures turning a “tidy lawn” into “wild nature”. Therefore, we conducted a European-wide questionnaire study in which we interviewed people in 18 cities and asked for their preferences regarding urban greenspace management. We found that the majority of respondents clearly supports measures for urban biodiversity conservation, but a large share also requested a neat and tidy visual appearance of the greenspaces. Finally, I present an experiment to restore plant diversity in park grasslands using a regionally produced seed mixture of native species. Results show that such a floristic enrichment is possible but can face challenges that are rather specific for the urban setting, for example mismanagement. Thus, there is still a way to go until we can fully exploit the biodiversity potential of urban habitats. However, we now have good arguments to start this process to make cities more sustainable in the future.

Prof. Tóthmérész Béla (Debreceni Egyetem)

Városok és urbanizáció: Ökológiai elméletek görbe tükörben


Az elméletek, modellek és hipotézisek tesztelésének kritikus pillanatai, amikor extrém helyzetekben teszteljük az érvényességüket. Az urbanizáció alapvető módon formálja át a természeti környezetet. Ugyanakkor az urbanizált területeken új élőhelyek jönnek létre és jelentősen megváltozott hatások érik az élővilágot (’new ecosystem and/or new niches to exploit’). A közösségek szerveződésére sok esetben egyedi, a természeti környezettől eltérő tényezők hatnak és a természetes környezetben ható tényezők is gyakran eltérő módon hatnak. Éppen ezért a klasszikus ökológiai elméletek urbanizált környezetben más megvilágításba kerülhetnek vagy éppen érvénytelennek tűnhetnek, ami rávilágíthat az ökológiai elméletek hibáira és továbbfejlesztésük lehetőségére.

Az urbanizáció jelentősen megváltoztatja a természetes ökoszisztémákat, változatos, de nem szokványos élőhelyek jönnek létre, amelyek hozzájárulhatnak az urbanizált területeken élő fajok diverzitás fenntartásához vagy opportunista fajok inváziójához, és bizonyos esetekben a természetközeli élőhelyekre jellemző fajok fennmaradásához is. Éppen ezért a közösségszerveződés szabályainak és mechanizmusainak megértése jelentősen hozzájárulhat a faji diverzitás megőrzéséhez a városi zöldterületeken.

Az urbanizált területek nem csak új ökoszisztémát jelentenek, hanem új lehetőséget is teremtenek az ökológiai kutatás számára, hogy jobban megértsük a közösségek szerveződését és a biodiverzitást fenntartó mechanizmusokat.

Dr. Seress Gábor (Pannon Egyetem)

Több rovart a városi madaraknak! Avagy: a tápláléklimitáció-e a legfőbb oka a városi madarak alacsony szaporodási sikerének?


Az urbanizáció folyamata gyorsuló ütemben alakítja át a természetes élőhelyeket emberi településekké, a városi életterek drasztikusan megváltozott környezeti jellemzői pedig komplex hatásokkal vannak a városi élővilágra. A madárfajok gyakori modell élőlényei a városökológiai kutatásoknak, mivel jelentősen különböznek egymástól abban, hogy mennyire képesek alkalmazkodni a városok megváltozott környezeti kihívásaihoz. Dacára annak, hogy számos madárfaj boldogul városainkban, e fajok városi populációinak egyik nagyon gyakran leírt jellemzője az alacsonyabb szaporodási siker és az elmaradott fiókafejlődés (a természetes területek populációihoz képest).

A jelenségnek számos kiváltó oka lehetséges, ám a feltételezések egyre kiemelkedőbb hányada szerint az okok a madarak táplálékbázisában keresendők, legfőképp a városokban elérhető kevesebb és gyengébb minőségű rovartáplálék révén.

Az előadás során a szaporodási időszak alatt jelentkező táplálékhiány (tápláléklimitációs hipotézis) témakörét járom körbe, saját vizsgálataink és a szakirodalom legfrissebb, idevonatkozó eredményeit is áttekintve. A hipotézist és a kapcsolódó predikcióit számos, egymást kiegészítő szinten vizsgálom meg, így például a városi madarak környezetében elérhető táplálékbázis szintjén, a szülők által ténylegesen hordott fiókatáplálék és az utódgondozási magatartás szintjén, az utódok morfológiai jellemzőinek szintjén, valamint a kevés elérhető kísérletes vizsgálat eredményeit áttekintve. Végezetül, a szaporodási sikerben megmutatkozó hatásokon túlmenően röviden kitérek a tápláléklimitáció néhány lehetséges további következményére is a városi madárpopulációkban.

Természet alapú megoldások városi környezetben:
A Naturvation projekt eszközei és tanulságai


A ‘természet alapú megoldások’ (nature-based solutions, NBS) viszonylag friss, de egyre szélesebb körben használt koncepció, részben új típusú, részben viszont a városokban hagyományosan is jelen lévő természeti infrastruktúrák átfogó leírására. Az EU Horizon 2020-as programja keretében támogatott és a közelmúltban lezárult kutatási projektek között a Naturvation feladata volt többek között az NBS-ek hatásainak, az innováció szerepének, valamint a szélesebb körű és tudatosabb felhasználásuk lehetőségeinek vizsgálata. Az előadás röviden bemutat a projekt keretében létrehozott két eszközt, melyek közül az egyik áttekintést ad az NBS-ek jelenlegi gyakorlatáról, elsősorban európai városokban, a másik pedig segítséget nyújt a szélesebb körű társadalom bevonásába az NBS-ek konkrét lehetőségeinek, hatásainak és költségeinek feltérképezésébe a tervezés kezdeti fázisa során.

Ahhoz, hogy átfogó, ha nem is statisztikailag reprezentatív képet kapjunk a természet alapú megoldásokról Európában, létrehoztuk a Városi Természet Atlaszát (Urban Nature Atlas, UNA). Az UNA dokumentált források alapján leírást nyújt 1000 NBS-ről 100 szisztematikusan kiválasztott európai városban, és ezzel jelenleg a bárhol elérhető leggazdagabb NBS adatbázis. Az NBS-ek részletes profilja tartalmazza többek közt azok általános áttekintését, céljukat, a megvalósításuk és üzemeltetésük feltételeit, a fő haszonélvezőket, az intézményi hátteret és finanszírozást, valamint a kapcsolódó monitoring-infrastruktúrát és hatásokat, amennyiben erre vonatkozó információ elérhető. Az Atlaszban található esetek elemzésének megkönnyítésére az adatbázishoz integrált keresőt fejlesztettünk, amely az NBS-eket szűrni tudja több, az adatbázisban szereplő jellemzőjük és jellemzők kombinációi alapján. Az Atlasz 2018-ban készült el és 2020 második felében az összes esetet megújítottuk a legfrissebb információk alapján. Jelenleg a UNA kiterjesztése zajlik Európán kívüli NBS példákra egy, az Angol Tudományos Akadémia által támogatott projekt keretében, különös tekintettel olyan esetekre, amelyeknek jelentős szerepük lehet a klíma-adaptáció vagy mitigáció szempontjából.

A már létezők mellett a jövőben várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz a városi fenntarthatósági problémák kezelésében újonnan létrehozott, innovatív NBS-eknek. A tapasztalatok alapján ebben fajsúlyos szerepet kaphat a közösségi tervezés, tekintve, hogy a városi természetre való igény annak szerteágazó és sokrétű hatásai miatt nem csak a tervező szűk szakmai feladata, hanem abban az érintettek tágabb körének is szerepe kell, hogy legyen, lehetőleg mielőtt a részletes technikai tervezésre kerül a sor. Ennek megkönnyítése érdekében hoztuk létre a Naturvation keretében a Városi Természet Felfedező (Urban Nature Explorer, UNE) szimulációs platformot. Egy egyszerű térképes felületen keresztül az UNE lehetőséget biztosít különböző NBS-ek integrálására bármilyen városi területen. A szimuláció figyelembe veszi az adott tér előzően részletesen definiált adottságait, valamint a területre vonatkozó fenntarthatósági kihívásokat és célokat, és azonos időben kiszámolja és mutatja a kiválasztott NBS-ek hozzávetőleges összesített hatásait, valamint várható költségeit. Az UNE-t eddig a győri Dunakapu tér és a bécsi Otto Wagner Areal (OWA) helyszínére adaptáltuk.