Élvonal pályázat - Frontline project (in Hungarian)

Centre for Ecological Research

Institute of Ecology and Botany

"Lendület" Landscape and Conservation Ecology

Tisztelt Látogatóink!

Ezen az oldalon a felmérésekben résztvevők és érdeklődők tájékozódhatnak a "Biodiverzitás a mezőgazdaság és az urbanizáció szorításában" című Élvonal pályázattal kapcsolatos kutatásunk céljairól, módszereiről és aktuális híreiről. A kutatást az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének (ÖK ÖBI) "Lendület" Tájökológiai és Természetvédelmi Kutatócsoportja koordinálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozásában 2020 és 2025 között.

EGYÜTTMŰKÖDŐ KUTATÓCSOPORTOK

KAPCSOLAT

HÍREK, AKTUALITÁSOK

2023.03.27-31. Március végén kihelyeztük a beporzó csapdákat a mintaterületekre. A csapdákat várhatóan szeptemberben fogjuk összegyűjteni. A csapdák veszélytelenek, bennük csak magános rovarok telepednek meg. A kutatás sikere érdekében kérjük, hagyják a csapdákat érintetlenül.

2023.03. Térinformatikai elemzések és helyszíni terepbejárással kiválasztottuk az idei összesen 80 db mintavételi helyszínünket 10 nagyvárosban és környékén. 2023-ban 20 szuburbán park, 20 urbán park, valamint 20-20 erdőszegély és szántószegély biodiverzitását fogunk megvizsgálni.

urbán park

szuburbán park

erdőszegély

szántószegély

2023.03.02-03. Debrecenben találkoztunk a projektünkben együttműködő partnerekkel, hogy bemutassuk a falvakban végzett kutatások első eredményeit, és megvitassuk a városi parkokban végzendő új felméréseket. Idén 10 nagyváros parkjaiban, erdőszegélyeiben és szántószegélyeiben fogjuk a madarak, növények és ízeltlábúak biodiverzitást felmérni.

2022. május-június. Botanikai mintavétel az Élvonal pályázat keretében 52 kistelepülésen. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, a település fekvésének és táji környezete hogyan hat a település spontán kialakuló növényzetére.

2021.10.13. Végre személyesen is tudtunk találkozni az Élvonal pályázat kick-off eseményén Győrben, ahol a átbeszéltük és bemutattuk a mérési és gyűjtési módszereket az együttműködő partnereinknek Debrecenből, Kolozsvárról (Cluj), Pécsről és Veszprémből.

2021. május-június. Botanikai mintavétel Élvonal pályázatunk előzetes vizsgálataként, amelyben Salgótarján és Tatabánya körül összesen nyolc falu növényzetét vizsgáltuk cönológiai módszerekkel a táji környezet függvényében. Jövőre a mintavételt kibővítve végezzük el partner kutatócsoportjaink közreműködésével összesen 18 város környékén.

Patakparti erdőszegély Tardoson. Az erdők szegélyében lévő vegetáció általában gazdag értékes növényfajokban, de az intenzív kezelés (pl. gyakori kaszálás) visszaszorítja a gyomok mellett ezeket a fajokat is.

Szántó melletti útszegély Kömlőd szélén. A szántók melletti útszegélyek vegetációja általában fajokban szegény, és többnyire gyors növekedésű, speciális élőhelyekhez nem kötődő, gyomjellegű fajok uralják.

2021.03.31. Munkatársaink március végén kihelyezték a beporzó csapdákat Tatabánya mellett négy településen (Szárliget, Kömlőd, Újbarok és Tardos). A csapdákat az áramszolgáltató engedélyével és felügyeletével villanyoszlopokra helyezték ki, és várhatóan szeptemberben fogjuk összegyűjteni. A csapdák veszélytelenek, bennük csak magános rovarok telepednek meg. A kutatás sikere érdekében kérjük, hagyják a csapdákat érintetlenül.

Az Élvonal projekt keretében falvakba kihelyezett rovarhoteleink kapcsán nyilatkozik Dr. Török Edina az alábbi videóban:

CÉLKITŰZÉSEK

A biodiverzitás-csökkenés egyik fő kiváltója az élőhelyek eltűnésével és degradációjával járó tájhasználat-változás. A városiasodás és a mezőgazdaság intenzívvé válása a legjelentősebb környezet-átalakító folyamatok közé tartozik, mivel a szárazföld felszínének csaknem felét ma már ilyen ökoszisztémák borítják. A városi és agrárökoszisztémák biodiverzitása és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások vizsgálata ezért különösen fontos. A Kárpát-medencét felölelő tudományos vizsgálat célja, hogy a településeket körülvevő táj használatának függvényében a legfontosabb élőlénycsoportok sokféleségét (biodiverzitását) és ökoszisztéma-szolgáltatásaikat (pl. beporzás, biológiai védekezés) felmérjük, valamint ezekről a lakosság véleményét felderítsük. Ökológiai vizsgálatainkat 72 hazai és erdélyi településen fogjuk elvégezni 2021 és 2025 között.

Városiasodás

Az 1950-es évek óta a városi népesség aránya a falusi lakossághoz képest drasztikusan emelkedik a világban. Magyarországon közel 7 millió ember, a lakosság 70%-a urbánus környezetben él. Az urbanizáció az egyik legintenzívebb tájátalakítási forma, amely megváltoztatja az élettelen és élő környezeti tényezők egész sorát. A városiasodás együtt jár a burkolt felületek arányának megnövekedésével, a vízháztartás és hőmérséklet megváltozásával (pl. több csapadékkal, városi hőszigetek kialakulásával), a légszennyezés és az emberi zavarás növekedésével, a természetes élőhelyek feldarabolódásával, megszűnésével és ezek következményeként a biodiverzitás drasztikus csökkenésével.

Intenzív mezőgazdaság

A több évezredes múltra visszatekintő hagyományos agrárgazdálkodást az 1950-es évektől kezdve egyre inkább felváltotta a gépesített, műtrágya- és növényvédőszereket alkalmazó intenzív mezőgazdaság. Ez a gazdálkodási forma a termelés maximalizációjára törekszik, azonban ennek „melléktermékei” nagyon jelentős nyomást gyakorolnak a környezetünkre. E gyakorlat eszközeinek (pl. nagygépeknek, vegyszereknek) az előállításától kezdve a környezetszennyezésen át a tájak a vadon élő fajok többsége számára lakhatatlan ún. antropogén sivataggá alakításáig számos módon csökkenti a biodiverzitást.

Ökoszisztéma-szolgáltatás

Ökoszisztéma-szolgáltatások alatt azokat az anyagi és nem anyagi javakat és szolgáltatásokat értjük, amelyek az ökoszisztémák működése során keletkeznek, és hozzájárulnak az emberi jóllét fenntartásához és növeléséhez. Háromféle típusukat különböztetjük meg: az anyagi javakkal szolgáló ellátó (pl. ivóvíz, élelmiszer), az ökológiai folyamatok működését biztosító szabályozó/fenntartó (pl. tápanyagkörforgás, klímaszabályozás), valamint a lelki jólléthez hozzájáruló kulturális szolgáltatásokat.

MUNKACSOMAGOK

1. munkacsomag - Falvak, mint vidéki szigetek

Ez a munkacsomag olyan, természetközeli (erdős) és átalakított (mezőgazdasági) tájakban lévő falvakra összpontosít, amelyek különböző távolságra fekszenek a fókuszvárosoktól. A nagyvárosok közelében fekvő, agglomerációs falvaira gyakran díszkertes házak jellemzőek, míg a nagyvárosoktól messzebb fekvő falvakat a hagyományos, falusi háztáji kertészet jellemzi. A vizsgálatok során mintavételezést végzünk a faluközpontokban és a falvak szélén is. Hipotézisünk szerint a természetközeli, erdős tájakba ágyazott, a fókuszvárosoktól távolabb eső falvakban, valamint a falvak szegélyében nagyobb biodiverzitást és jobb ökoszisztéma funkciókat és szolgáltatásokat várunk, mint az intenzív mezőgazdasági területekkel körülvett, a fókuszvárosokhoz közelebb eső falvakban és a faluszegélyekben.

2. munkacsomag - Zöldinfrastruktúra a városokban

A második munkacsomagban a nagyvárosok belvárosi és külvárosi parkjaira összpontosítunk. Hipotézisünk alapján nagyobb biodiverzitást és jobb ökoszisztéma funkciókat és szolgáltatásokat várunk a külvárosi régiókban a belvároshoz képest. A parkok élővilágát kétféle referenciaterülethez hasonlítjuk, amelyek a tájra jellemző tájhasználati intenzitást és biodiverzitás grádienst jelölik ki. A várhatóan nagyobb biodiverzitású természetközeli erdőszegélyek az adott táj maximális biodiverzitását mutatják, a rosszabb ökológiai állapotú intenzív mezőgazdasági terület melletti gyepszegélyek pedig a minimális biodiverzitást képviselik. E két véglet alapján meg tudjuk becsülni a városi parkok táji biodiverzitáshoz hozzáadott értékét.

3. munkacsomag - Virágsáv kísérlet Budapesten

A 3. munkacsomagban olyan nagyléptékű kísérleti ökológiai vizsgálatot valósítunk meg, amelyek világszerte ritkák, Közép- és Kelet-Európában pedig hiányoznak. Terveink szerint számos budapesti helyszínen évelő, fajokban gazdag, őshonos fajokat tartalmazó virágsávokat hozunk létre két urbanizációs grádiens (százalékos beépítettség és izoláció) mentén. Eredményként azt várjuk, hogy a kevésbé beépített és kevésbé izolált helyszíneken a virágsávokban nagyobb lesz a biodiverzitás és jobbak az ökoszisztéma funkciók.

KUTATÁSI MÓDSZEREK

Kutatásunk során az urbanizáció különböző élőlényekre, például ízeltlábúakra, madarakra és növényekre gyakorolt hatásait fogjuk megvizsgálni. Felmérjük a nagyvárosok körüli falvak, valamint a városokban levő zöldterületek ökológiai jellemzőit. Emellett virágsávok telepítését tervezzük Budapesten, hogy megfigyelhessük azok hatását a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra erősen urbanizált környezetben. Különböző ökológiai mintavételezési módszerekkel és kísérletekkel, pl. növény-, ízeltlábú- és madárfelvételezéssel, valamint fészekcsapda és ültetett virágsávok tanulmányozásával lehetőségünk lesz felbecsülni a városi ökoszisztémák állapotát.

Kutatásunk másik fontos eleme a társadalmi környezet vizsgálata, amely nagymértékben meghatározza a természetes környezet milyenségét is. Szocio-ökológiai megközelítés segítségével megtudhatjuk, hogyan hat az ember által dominált táj a természetes környezetre, valamint városi környezetre vonatkozó természetvédelmi javaslatokat is megfogalmazhatunk. A társadalmi környezet vizsgálatára készítettünk egy szocio-ökológiai kérdőívet. A kérdőívvel szeretnénk felmérni, hogy hogyan értékeli a lakosság a lakóhely zöldfelületeit, azaz növényzettel borított részeit.

TÖLTSE KI ÖN IS KÉRDŐÍVÜNKET!