Centre for Ecological Research

Institute of Ecology and Botany

"Lendület" Landscape and Conservation Ecology

Tisztelt Látogatóink!


Ezen az oldalon a felmérésekben résztvevők és érdeklődők tájékozódhatnak a "Biodiverzitás a mezőgazdaság és az urbanizáció szorításában" című Élvonal pályázattal kapcsolatos kutatásunk céljairól, módszereiről és aktuális híreiről. A kutatást az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének (ÖK ÖBI) "Lendület" Tájökológiai és Természetvédelmi Kutatócsoportja koordinálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozásában 2020 és 2025 között.


A kutatás az alábbi kutatócsoportok együttműködésével valósul meg:

Debreceni Egyetem TTK Biológiai és Ökológiai Intézet (Prof. Dr. Tóthmérész Béla, egyetemi tanár)

ÖK ÖBI "Lendület" Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport (Dr. Báldi András, az MTA levelező tagja)

Pécsi Tudományegyetem TTK Biológiai Intézet (Dr. Purger Jenő, egyetemi docens)

Veszprémi Egyetem Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport (Dr. Seress Gábor, tudományos munkatárs)

Kutatásunk célja


A biodiverzitás-csökkenés egyik fő kiváltója az élőhelyek eltűnésével és degradációjával járó tájhasználat-változás. A városiasodás és a mezőgazdaság intenzívvé válása a legjelentősebb környezet-átalakító folyamatok közé tartozik, mivel a szárazföld felszínének csaknem felét ma már ilyen ökoszisztémák borítják. A városi és agrárökoszisztémák biodiverzitása és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások vizsgálata ezért különösen fontos. A Kárpát-medencét felölelő tudományos vizsgálat célja, hogy a településeket körülvevő táj használatának függvényében a legfontosabb élőlénycsoportok sokféleségét (biodiverzitását) és ökoszisztéma-szolgáltatásaikat (pl. beporzás, biológiai védekezés) felmérjük, valamint ezekről a lakosság véleményét felderítsük. Ökológiai vizsgálatainkat 72 hazai és erdélyi településen fogjuk elvégezni 2021 áprilisa és 2023 októbere között.

Városiasodás

Az 1950-es évek óta a városi népesség aránya a falusi lakossághoz képest drasztikusan emelkedik a világban. Magyarországon közel 7 millió ember, a lakosság 70%-a urbánus környezetben él. Az urbanizáció az egyik legintenzívebb tájátalakítási forma, amely megváltoztatja az élettelen és élő környezeti tényezők egész sorát. A városiasodás együtt jár a burkolt felületek arányának megnövekedésével, a vízháztartás és hőmérséklet megváltozásával (pl. több csapadékkal, városi hőszigetek kialakulásával), a légszennyezés és az emberi zavarás növekedésével, a természetes élőhelyek feldarabolódásával, megszűnésével és ezek következményeként a biodiverzitás drasztikus csökkenésével.


Intenzív mezőgazdaság

A több évezredes múltra visszatekintő hagyományos agrárgazdálkodást az 1950-es évektől kezdve egyre inkább felváltotta a gépesített, műtrágya- és növényvédőszereket alkalmazó intenzív mezőgazdaság. Ez a gazdálkodási forma a termelés maximalizációjára törekszik, azonban ennek „melléktermékei” nagyon jelentős nyomást gyakorolnak a környezetünkre. E gyakorlat eszközeinek (pl. nagygépeknek, vegyszereknek) az előállításától kezdve a környezetszennyezésen át a tájak a vadon élő fajok többsége számára lakhatatlan ún. antropogén sivataggá alakításáig számos módon csökkenti a biodiverzitást.


Ökoszisztéma-szolgáltatás

Ökoszisztéma-szolgáltatások alatt azokat az anyagi és nem anyagi javakat és szolgáltatásokat értjük, amelyek az ökoszisztémák működése során keletkeznek, és hozzájárulnak az emberi jóllét fenntartásához és növeléséhez. Háromféle típusukat különböztetjük meg: az anyagi javakkal szolgáló ellátó (pl. ivóvíz, élelmiszer), az ökológiai folyamatok működését biztosító szabályozó/fenntartó (pl. tápanyagkörforgás, klímaszabályozás), valamint a lelki jólléthez hozzájáruló kulturális szolgáltatásokat.



Várható eredmények


A települési zöldfelületek megfelelő kezelés és környezeti feltételek mellett támogathatják a biodiverzitást, menedéket és táplálékforrásokat biztosítva számos ritka és védett növény- és állatfajnak. Kutatásaink adatokat szolgáltatnak a településük biodiverzitásáról, a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokról, valamint ezek társadalmi és gazdasági összefüggéseiről. Eredményeink hozzájárulhatnak a helyi zöldinfrastruktúra felméréséhez és fejlesztéséhez és olyan jó gyakorlatok kidolgozásához, amelyek fenntartják vagy növelik a különböző élőlénycsoportok diverzitását és ökoszisztéma-szolgáltatásait A fenntartható fejlődéshez emellett olyan természetvédelmi stratégiára van szükség, amely a táj teljes egészét figyelembe veszi. Kutatásunk e stratégia megtervezéséhez is hozzájárul.

Kutatási módszerek

Kutatásunk során az urbanizáció különböző élőlényekre, például ízeltlábúakra, madarakra és növényekre gyakorolt hatásait fogjuk megvizsgálni. Felmérjük a nagyvárosok körüli falvak, valamint a városokban levő zöldterületek ökológiai jellemzőit. Emellett virágsávok telepítését tervezzük Budapesten, hogy megfigyelhessük azok hatását a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra erősen urbanizált környezetben. Különböző ökológiai mintavételezési módszerekkel és kísérletekkel, pl. növény-, ízeltlábú- és madárfelvételezéssel, valamint fészekcsapda és ültetett virágsávok tanulmányozásával lehetőségünk lesz felbecsülni a városi ökoszisztémák állapotát. Kutatásunk másik fontos eleme a társadalmi környezet vizsgálata, amely nagymértékben meghatározza a természetes környezet milyenségét is. A vizsgált települések lakosaival készített interjúk felfedhetik az ember és a természet kapcsolatát. Ökológiai és szociológiai megközelítés segítségével megtudhatjuk, hogyan hat az ember által dominált táj a természetes környezetre, valamint városi környezetre vonatkozó természetvédelmi javaslatokat is megfogalmazhatunk.

Hírek, aktualitások


Az Élvonal projekt keretében falvakba kihelyezett rovarhoteleink kapcsán nyilatkozik Edina az alábbi videóban.

2021.10.13. Végre, személyesen is tudtunk találkozni az Élvonal pályázat kick-off meetingjén Győrben, ahol a átbeszéltük és bemutattuk a mérési és gyűjtési módszereket az együttműködő partnereinknek Debrecenből, Kolozsvárról (Cluj), Pécsről és Veszprémből.

2021.03.31. Munkatársaink március végén kihelyezték a beporzó csapdákat Tatabánya mellett négy településen (Szárliget, Kömlőd, Újbarok és Tardos). A csapdákat az áramszolgáltató engedélyével és felügyeletével villanyoszlopokra helyezték ki, és várhatóan szeptemberben fogjuk összegyűjteni. A csapdák veszélytelenek, bennük csak magános rovarok telepednek meg. A kutatás sikere érdekében kérjük, hagyják a csapdákat érintetlenül.

Kapcsolat


2163 Vácrátót Alkotmány út 2-4.

elvonal@ecolres.hu

@MTA_LACE