Tisztelt Látogatóink!

Ezen az oldalon a felmérésekben résztvevők és érdeklődők tájékozódhatnak a "Biodiverzitás a mezőgazdaság és az urbanizáció szorításában" című Élvonal pályázattal kapcsolatos kutatásunk céljairól, módszereiről és aktuális híreiről. A kutatást az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének (ÖK ÖBI)  "Lendület" Tájökológiai és Természetvédelmi Kutatócsoportja koordinálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozásában 2020 és 2025 között.

HÍREK, AKTUALITÁSOK

Kutatócsoportunk a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetével közösen országos online kérdőíves felmérést végez a települési zöldfelületek kapcsán. Arra szeretnénk választ kapni, hogy mi az összefüggés egy-egy település lakosságának természettel való kapcsolata, környezettudatossága, valamint a település tájökológiája és biodiverzitása között. A felmérés támogatást nyújt a települések zöldterületeinek tervezéséhez, hogy megteremtse a jövőbeli önkormányzati intézkedések alapját, mivel segíthetnek olyan környezetbarát politikák kialakításában és fenntartható tervezési döntések meghozatalában, amelyek a lakosság és a biodiverzitás számára egyaránt előnyösek. Kérjük, segítse a kutatócsoport munkáját a 10 percet igénybe vevő kérdőív kitöltésével.

TÖLTSE KI ÖN IS ZÖLDFELÜLETI KÉRDŐÍVÜNKET!

2023.03.27-31. Március végén kihelyeztük a beporzó csapdákat a mintaterületekre. A csapdákat várhatóan szeptemberben fogjuk összegyűjteni. A csapdák veszélytelenek, bennük csak magános rovarok telepednek  meg. A kutatás sikere érdekében kérjük, hagyják a csapdákat érintetlenül. 

2023.03. Térinformatikai elemzések és helyszíni terepbejárással kiválasztottuk az idei összesen 80 db mintavételi helyszínünket 10 nagyvárosban és környékén. 2023-ban 20 szuburbán park, 20 urbán park, valamint 20-20 erdőszegély és szántószegély biodiverzitását fogunk megvizsgálni.

2023.03.02-03. Debrecenben találkoztunk a projektünkben együttműködő partnerekkel, hogy bemutassuk a falvakban végzett kutatások első eredményeit, és megvitassuk a városi parkokban végzendő új felméréseket. Idén 10 nagyváros parkjaiban, erdőszegélyeiben és szántószegélyeiben fogjuk a madarak, növények és ízeltlábúak biodiverzitást felmérni.

2022. május-június. Botanikai mintavétel az Élvonal pályázat keretében 52 kistelepülésen. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, a település fekvésének és táji környezete hogyan hat a település spontán kialakuló növényzetére. 

2021.10.13. Végre személyesen is tudtunk találkozni az Élvonal pályázat kick-off eseményén Győrben, ahol a átbeszéltük és bemutattuk a mérési és gyűjtési módszereket az együttműködő partnereinknek Debrecenből, Kolozsvárról (Cluj), Pécsről és Veszprémből. 

2021. május-június. Botanikai mintavétel Élvonal pályázatunk előzetes vizsgálataként, amelyben Salgótarján és Tatabánya körül összesen nyolc falu növényzetét vizsgáltuk cönológiai módszerekkel a táji környezet függvényében. Jövőre a mintavételt kibővítve végezzük el partner kutatócsoportjaink közreműködésével összesen 18 város környékén.

2021.03.31. Munkatársaink március végén kihelyezték a beporzó csapdákat Tatabánya mellett négy településen (Szárliget, Kömlőd, Újbarok és Tardos). A csapdákat az áramszolgáltató engedélyével és felügyeletével villanyoszlopokra helyezték ki, és várhatóan szeptemberben fogjuk összegyűjteni. A csapdák veszélytelenek, bennük csak magános rovarok telepednek  meg. A kutatás sikere érdekében kérjük, hagyják a csapdákat érintetlenül. 

Az Élvonal projekt keretében falvakba kihelyezett rovarhoteleink kapcsán nyilatkozik Dr. Török Edina az alábbi videóban:

CÉLKITŰZÉSEK

A biodiverzitás-csökkenés egyik fő kiváltója az élőhelyek eltűnésével és degradációjával járó tájhasználat-változás. A városiasodás és a mezőgazdaság intenzívvé válása a legjelentősebb környezet-átalakító folyamatok közé tartozik, mivel a szárazföld felszínének csaknem felét ma már ilyen ökoszisztémák borítják. A városi és agrárökoszisztémák biodiverzitása és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások vizsgálata ezért különösen fontos.  A Kárpát-medencét felölelő tudományos vizsgálat célja, hogy a településeket körülvevő táj használatának függvényében a legfontosabb élőlénycsoportok sokféleségét (biodiverzitását) és ökoszisztéma-szolgáltatásaikat (pl. beporzás, biológiai védekezés) felmérjük, valamint ezekről a lakosság véleményét felderítsük. Ökológiai vizsgálatainkat 72 hazai és erdélyi településen fogjuk elvégezni 2021 és 2025 között.

MUNKACSOMAGOK

1. munkacsomag - Falvak, mint vidéki szigetek

Ez a munkacsomag olyan, természetközeli (erdős) és átalakított (mezőgazdasági) tájakban lévő falvakra összpontosít, amelyek különböző távolságra fekszenek a fókuszvárosoktól. A nagyvárosok közelében fekvő, agglomerációs falvaira gyakran díszkertes házak jellemzőek, míg a nagyvárosoktól messzebb fekvő falvakat a hagyományos, falusi háztáji kertészet jellemzi. A vizsgálatok során mintavételezést végzünk a faluközpontokban és a falvak szélén is. Hipotézisünk szerint a természetközeli, erdős tájakba ágyazott, a fókuszvárosoktól távolabb eső falvakban, valamint a falvak szegélyében nagyobb biodiverzitást és jobb ökoszisztéma funkciókat és szolgáltatásokat várunk, mint az intenzív mezőgazdasági területekkel körülvett, a fókuszvárosokhoz közelebb eső falvakban és a faluszegélyekben.

2. munkacsomag - Zöldinfrastruktúra a városokban

A második munkacsomagban a nagyvárosok belvárosi és külvárosi parkjaira összpontosítunk. Hipotézisünk alapján nagyobb biodiverzitást és jobb ökoszisztéma funkciókat és szolgáltatásokat várunk a külvárosi régiókban a belvároshoz képest. A parkok élővilágát kétféle referenciaterülethez hasonlítjuk, amelyek a tájra jellemző tájhasználati intenzitást és biodiverzitás grádienst jelölik ki. A várhatóan nagyobb biodiverzitású természetközeli erdőszegélyek az adott táj maximális biodiverzitását mutatják, a rosszabb ökológiai állapotú intenzív mezőgazdasági terület melletti gyepszegélyek pedig a minimális biodiverzitást képviselik. E két véglet alapján meg tudjuk becsülni a városi parkok táji biodiverzitáshoz hozzáadott értékét.

3. munkacsomag - Vadvirágos vetések vizsgálata Budapesten

A 3. munkacsomagban terveink szerint számos budapesti helyszínen évelő, fajokban gazdag, őshonos fajokat tartalmazó virágsávokat, virágos vetéseket vizsgálunk két urbanizációs grádiens (százalékos beépítettség és izoláció) mentén. Eredményként azt várjuk, hogy a kevésbé beépített és kevésbé izolált helyszíneken a virágsávokban nagyobb lesz a biodiverzitás és jobbak az ökoszisztéma funkciók.

4. munkacsomag - Szocio-ökológiai vizsgálatok

Ebben a munkacsomagban a társadalmi környezetet vizsgáljuk, amely nagymértékben meghatározza a természetes környezet milyenségét is. Szocio-ökológiai megközelítés segítségével megtudhatjuk, hogyan hat az ember által dominált táj a természetes környezetre, valamint városi környezetre vonatkozó természetvédelmi javaslatokat is megfogalmazhatunk. A társadalmi környezet vizsgálatára készítettünk egy szocio-ökológiai kérdőívet. A kérdőívvel szeretnénk felmérni, hogy hogyan értékeli a lakosság a lakóhely zöldfelületeit, azaz növényzettel borított részeit.

TÖLTSE KI ÖN IS KÉRDŐÍVÜNKET!

KUTATÁSI MÓDSZEREK

Kutatásunk során az urbanizáció különböző élőlényekre, például ízeltlábúakra, madarakra és növényekre gyakorolt hatásait fogjuk megvizsgálni. Felmérjük a nagyvárosok körüli falvak, valamint a városokban levő zöldterületek ökológiai jellemzőit. Emellett virágsávok telepítését tervezzük Budapesten, hogy megfigyelhessük azok hatását a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra erősen urbanizált környezetben. Különböző ökológiai mintavételezési módszerekkel és kísérletekkel, pl. növény-, ízeltlábú- és madárfelvételezéssel, valamint fészekcsapda és ültetett virágsávok tanulmányozásával lehetőségünk lesz felbecsülni a városi ökoszisztémák állapotát. 

EGYÜTTMŰKÖDŐ KUTATÓCSOPORTOK

KAPCSOLAT

2163 Vácrátót Alkotmány út 2-4.

elvonal@ecolres.hu

@MTA_LACE